ÁVH-figyelő: két forrás, egymás mellett

A közlés Unger Annát a baloldali politikai háttérhez köti, és korábbi elemzői, közéleti szerepvállalását hangsúlyozza. Kiemeli javadalmazását és a hivatal költségvetését, valamint bírálja az elnöki kiválasztás folyamatát.

A szöveg az NVVH-t „új ÁVH”-nak nevezi, jogköreit példátlannak minősíti. Unger alkalmasságát hallgatói értékelésekre és a kinevezését érő kritikákra hivatkozva kérdőjelezi meg. Felidézi az ELTE szenátusi ülésének zárttá tételében játszott szerepét is. A jelölési eljárás bemutatásakor a Tisza és a bevont civil szervezetek szerepét bírálja, és jelzi, hogy a Fidesz–KDNP nem vett részt a folyamatban.

A közlés felidézi Tasnády Katalin jogi tanulmányait, rendőrségi és ügyészségi pályáját. Azt állítja, hogy a Tisza-többségű parlamenti bizottság közérdekű adatigénylésre sem adta ki a pályázatát. Kiemeli a miniszterelnök kinevezéskori méltatását is.

A szöveg a nyomozati elnökhelyettes feladatait az általa „új ÁVH”-nak nevezett hivatal vitatott jogkörein keresztül mutatja be. Állítása szerint ezek politikai vegzálást, vállalkozások jogtalan elvételét, jogorvoslat nélküli bírságolást, besúgásra kényszerítést, titkos kutatást és lehallgatást tesznek lehetővé. Ezeket a közlés a hivatalról szóló törvénynek tulajdonítja, és a magyar jobboldalt fenyegető intézkedésekként írja le.